Muravidéki Magyar néptánc koreográfiája

A vidéken ismert táncdallamokról és táncokról korábban írt id. Horváth Károly (1933-1998), népdalgyűjtő. A szerző említést tesz a régebbi típusú táncokról, valamint az ún. népies, polgári táncokról, mint pl. a francia négyes. A korai polgárosodás és az erős asszimiláció következtében a vidék néptánckincse eléggé szegényes. A csárdás mellett többnyire német illetve szláv eredetű polgári táncok maradtak fenn. A táncok erős rokonságot mutatnak a dél-somogyi és dél-zalai eszközös kultúrával. A legfontosabb mulatsági és lakodalmi tánc a kétlépéses és egylépéses, zártfogású csárdás volt. Eszközös táncról kevés anyagot találtunk, általában a lakodalmi tréfálkozás keretében táncoltak bottal kanásztáncot. A seprűt, mint eszközt az ún. „söprütáncnál” használták, abban az esetben, ha valaki pár nélkül maradt és az a seprűvel táncolt. A lakodalmakban kedvelt tánc volt a tréfás „mozsártánc”, melyet reggel felé táncoltak. A párnával járt eszközös táncot, a „vánkostáncot” a „Zöld erdőbe jártam” c. dallamra táncolták Lendva-vidéken és a „Kis szekeres, nagy szekeres” dallamokra Dobronak környéken. A szlovén és német határ közelsége is meghatározta a helyi táncdivatot. Az összegyűjtött néptáncanyag alapján több koreográfia is készült. Az egyik az „ITTHONRÓL – Lendva-vidéki táncok«, amelynek koreográfiáját 2010-ben Gerlecz László készítette a Muravidék Néptáncegyüttes részére. A szentlászlói »József Attila« ME néptáncegyüttese számára a koreográfiát „Hetési táncok” címmel Toplak Rudolf és Alenka készítették. A »MURAVIDÉKI LAKODALMAS« című színpadi előadás koreográfiáját a Muravidék Néptáncegyüttes és a Nefelejcs Tánccsoport, valamint a lenti Kerka Mente Néptáncegyüttes közös előadásához Gerlecz László készítette Toplak Alenka forgatókönyve alapján.