Hetési hímzés

A hímzés, mint a népművészet egyik ága anyagaival, technikáival, motívumaival szimbólumrendszert alkot. A hetési hímzés is sokat elárul az adott vidék gazdálkodásáról és társadalmáról. A hetési viselet egy fehér vászonalapú viselet, amely gyolcs ruhadarabokkal egészült ki, ez határozta meg a hímzéstechnikákat is. A hetési hímzés így olyan hímzéstechnikákat, öltésfajtákat őrzött meg, amelyek csak kevés népi hímzésben őrződtek meg napjainkig. A kézimunkázással foglalkozók számára a hetési népi hímzések közül a legismertebbek a fehér vászonhímzések. Ezeknek a fehérhímzéseknek a nagyobb része szabadrajzú, virágmotívumos, az 1870-es évektől pedig gyakran egyszerűbb vagy díszesebb subrikával készült. A széleiken legtöbbször egyszerű csipke vagy rojtozás található. Hetésben igen kedveltek voltak a bújtatásos technikával készített, darázslépes öltéssel sűrűn kivarrott férfi és női ingek. Később a női viseletnél a fehér fonal piros, majd kék színnel egészült ki, a 20. század folyamán pedig tovább színesedett. A hetési hímzés további különlegességét jelenti a négyszögletes alakú lyukhímzés, amely szinte egyedülálló a Kárpát-medencében. A lyukak ugyanis nem gömbölyűek, hanem a szőttes anyagok textúrájából eredően négyszögletesek. A vászonhímzések mellett említést kell tennünk a színes hetési gyapjúhímzésekről is. Ezek közül legjelentősebbek a fekete klott, szatén és pergál kötények díszítményei, amelyeket különféle színű és vastagságú pamutcérnával hímeztek ki alul és a széleken. A legismertebb motívumok a rétahásos, csipkés, csillagos, karikás, rózsás voltak. A kötény közepén hosszában a tökmagos kivarrást alkalmazták. A hetési hímzéskultúra ma is virágzik.