Muravidéki kerekperec

A perec az európai gasztronómia és a magyar népi táplálkozás egyik jellegzetes étele, amelynek a Muravidéken és Hetésben fontos ünnepi kenyérhelyettesítő szerepe volt. Más kenyérfélékkel szemben a lehető legfinomabb fehérlisztből készült. Ünnepnapokon és vasárnapokon kemencében sütötték. Általában húsokhoz és főzelékekhez fogyasztották. A 2 szálból fonott, kerek alakú perec volt a muravidéki perec ősi formája. Régebben nagy, akár 30 cm átmérőjű pereceket sütöttek. A Muravidék népi táplálkozásában a perecet kerekperecnek és hőkön sült perecnek is nevezték, utalva arra, hogy kemencében készítették. Az elkészítés módja: Az élesztőt 1 deciliter langyos, cukrozott tejben felfuttatjuk. A szobahő- mérsékletű lisztet átszitáljuk, ráhintjük a sót, beleöntjük a felfuttatott élesztőt és a langyos tejet.

A tésztát alaposan összegyúrjuk, hozzáadunk körülbelül három kanál langyos zsírt és azt is beledagasztjuk a tésztába, majd 1 órán át kelni hagyjuk. Ezután lisztezett deszkára borítjuk és marék nagyságú cipókat szaggatunk belőle. A cipókból hosszú, kisujjnyi vastagságú rudakat sodrunk, majd ezeket kettévágjuk és perecbe fonjuk. Ezzel perecfonást kapunk, amelyet körformára igazítunk és egybekapcsolunk. A pereceket körülbelül 20 percig még kelesztjük, majd tojással megkenjük és előre melegített sütőben vagy kemencében szép barnáspirosra sütjük. A muravidéki kerekperec az itt élők számára megtestesíti az élet körforgását, a bőséget, a biztonságot, a szülőföld adta megélhetést. A kerekperec a vidék fontos gasztronómiai értéke.