Muravidéki tökmagolaj

A hetési népi táplálkozás legnépszerűbb, leggyakrabban használt olaja a tökmagolaj volt, amely mind a mai napig a hetési gasztronómia egyik meghatározó alapanyaga. A tököt köztes növényként, főként a kukorica közé ültették. A kifejezetten tökmagolaj-készítés céljából vetett héjnélküli tökmagfajták termesztése a Muravidéken csak az 1990-es évektől jelent meg a magángazdaságokban. Előtte a hagyományos, az állatok takarmányozására használt úgynevezett disznótök magjából préselték az olajat. A tököt kimagozták, a magot pedig megszárították és félretették. Az így összegyűjtött tökmagot az újévi ünnepek után kezdték köpeszteni, azaz a héjától megfosztani. A tökmagköpesztés a hosszú téli estéken végzett népszerű közösségi munkának számított. Húshagyókeddre igyekeztek végezni. Ezután vitték a malomba, hogy húsvétra már legyen friss tökmagolaj. A közelben nagyobb tökmagolajmalom Bántornyán működött, egy kisebb pedig Zalaszombatfán. A kész tökmagolajat előbb agyagkorsókban, később pedig nagy, zománcozott bádog olajoskannákban tárolták, ezután szűrték át pintes üvegekbe. Az üvegeket parafadugóval bedugták és még ruhával is körbetekerték, hogy minél kevesebb fény és levegő érje. Ezt követően a pincében vagy a kamrában tárolták, hogy ne avasodjon meg. Egyedülálló, a régióra jellemző, több száz éves hagyománnyal rendelkező kézműves élelmiszer és gyógyélelmiszer. Népi ételek fontos alkotóeleme és a hetési népi táplálkozás nélkülözhetetlen alapanyaga.