A Bántornyai Árpád-kori templom

Bántornya település, szlovénul Turnišče, Lendvától 15 kilométerre fekszik. A települést a Bánffy család alsólendvai ága birtokolta. 1919-ben a SzerbHorvát-Szlovén királysághoz csatolták.

A település egyik ékessége, és minden bizonnyal legismertebb nevezetessége a román és a gótikus stílus jegyeit hordozó középkori temploma. A szakrális épület legkorábbi részének a templom szentélyét tekinthetjük. A szentély zárófalának külsején megfigyelhetők a román kori ablaknyílások és a 13. századi pártázat részei. A román stílusjegyek mellett markánsan megjelennek a gótikus átépítés jelei is. A templomot belülről Aquila János freskói ékesítik, amelyek 1380 és 1390 között készültek. A freskók közül talán a legértékesebb a Szent László-legenda falképsora, amely a Kárpátmedencében talán a legteljesebb módon őrizte meg a legenda minden egyes epizódját. Szent László volt valószínűleg a Bánffy család védőszentje.

Az egyik legnagyobb mérvű átalakítás a 18. században, a barokk korban érte a templomot. A most látható torony a 19. században épült. A templomot ma két párhuzamos épület alkotja. Az új részt 1914-ben kezdték építeni, és 1915. december 26-án szentelték fel. A barokk stílusú főoltáron az öltöztethető Mária- és kis Jézus-szobor mellett a magyar szent királyok, Szent István és Szent László szobrai is megtalálhatók. A bántornyai templom volt a Bánffy család egyik temetkező helye. A kriptája még régészeti feltárásra vár.

Aquila János freskósorozata a Kárpát-medence egyik legteljesebben fennmaradt Szent László-legendáját részletgazdagon ábrázoló freskósorozata.