Muravidéki Magyar Értékek Nyomában – konferencia

A hungarikum törvény magában is hungarikumnak számít– mondta a Bánffy Központban, 2015. november 3-án megtartott fórumon Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára mintegy felvezetésképpen a Muravidéki Magyar Értékek Nyomában konferencia hazai és magyarországi előadásaihoz. Horváth Ferenc, az MMÖNK elnökének köszöntője után – melyben az értékőrzés szerepét hangsúlyozta – Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár a hungarikumok gyűjteményéről és azok ágazati besorolásáról szólt az egybegyűlteknek. A Külhoni Értéktárnak 106 eleme van, a legtöbb a Vajdaságból (64), a Muravidékről mindössze 6, olyanok, mint a lendvai vár, a hetési szőttes, a férfi és női viselet, Hadik múmiája, a szoknyás haranglábak, a Szentháromság-kápolna.

Dr. Kovács Attila történész két konkrét példa – a ljubljanai Batthyány-emléktábla és a dobronaki Nepomuki Szent János-kőkép – ügyének szembesítésével próbálta az értékőrzés nehéz gyakorlatát ábrázolni. Egyik – a politika pártfogásával – könnyen, a másik megfelelő partner hiányában sehogy sem valósul meg…

Dr. Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktár koordinációs megbízottja pedig a „jó gyakorlat” tapasztalataival az értékfeltárás újabb hozadékairól is hírt hozott, az értékek „társadalmasítása” területéről. Horváth kifejtette: a fiatalok csak ideig-óráig ódzkodnak az értékőrző munkától, később ezek digitalizálásában, fotózásában már szívesen vesznek részt. Ezeket a tevékenységeket pedig később az újságírásnál és más hasonló foglalkozásoknál is hasznosítani tudják. Egy téveszmét is el kívánt oszlatni: a generációk közötti különbségek is enyhülnek, ha a felek beszélgetőpartnerekké válnak.

Loksa Gábor a Lakiteleki Népfőiskola által az ősz folyamán a Muravidéken végzett értékfeltáró kutatómunka céljairól, tapasztalatairól beszélt, kiemelve a kapornaki tájház és múzeum kapcsán a dokumentációs és tárgyi értékek megmentésében tett erőfeszítéseket. Loksa a tájgazdálkodás szerepét is felvillantotta, mondván, itt már nehezebbek a körülmények, hiszen a jobb megélhetés reményében vendégmunkát vállalók rétege eltűnt. Az, amelynek később át kellett volna adnia a tudást a fiatalabb nemzedéknek.

Konczér Katalin és Bedő Andrea Zalából az értéktár megteremtése és az értékőrzés területén végzett nagyon is gyakorlati tapasztalatokról beszélt, s arról, hogy a kettévágott Hetésnek és a Muravidéknek milyen további lehetőségei vannak, melyek a falusi turizmus fejlődésére is hatást gyakorolhatnak…

Végezetül Hancsik József a népi táplálkozás és a termelés végzetszerű összekapcsolódásáról szólt, amelynek egyes elemei (például az állattartás) már hiányoznak. A hetési konyháról elmondta: nem tartozik a wellness-kategóriába, de a kásás ételekkel kitűnően tudták ellensúlyozni. Ez az, amivel az egyensúly ma is megteremthető lenne!

Forrás: www.nepujsag.net

További médiamegjelenések:

http://www.hungarikum.hu/content/muravidek-resze-akar-lenni-hungarikum-mozgalomnak

http://www.rtvslo.si/mmr/prispevek/174369204

http://www.rtvslo.si/mmr/prispevek/174369148