HADIK MIHÁLY MÚMIÁJA

szent4

Az 1727 és 1728 között barokk stílusban épült lendvai Szentháromság kápolna őrzi Hadik Mihály természetes úton mumifikálódott holttestét.

            A réz szegecsekkel díszített fa koporsóra, amelyre Hadik Mihály nevét és az 1733-as évszámot írták 1795-ben bukkantak a kápolna egyik felújítása alkalmával. A koporsó egy férfi mumifikálódott holttestét rejtette. De ki is volt Hadik Mihály?

            A néphagyomány szerint a 1603-as, Bánnfy Kristóf vezette török ellenes csatározások egyik hőse, aki egy törökkel vívott párviadal során esett el. A monda szerint halálhírére a vár urának szépséges lánya Bánffy Piroska kivetette magát a vár tornyának ablakán és szörnyet halt.

            A legújabb kutatások – Dervarics Kálmánnak a vidék első helytörténészének írásai nyomán – viszont már más véleményen vannak. Szerintük az egykoron a megtalált koporsón az 1733-as évszám állt, ami arra utal, hogy Hadik II. Mihálynak, a híres Hadik András generális atyjának a holtteste mumifikálódott a meszes talajnak köszönhetően természetes módon. Dervarics Kálmán leírása szerint: „a fejére kapott csata-sebek folytán 1733-ban szívszélhűdésben meghalt, s a Szentháromság-kápolna sírboltjába tétetvén, a mésszel épített, magasan álló, léghuzamos száraz sírboltban a feloszlásnak ellenállt. Ez a teljesen ép, összeszáradt múmia, melyen a balzsamozásnak semmi nyoma, s épp ezért a természeti csodák közé tartozik.”

            A Hadik András generális által a lendvai plébániatemplomnak adományozott úgynevezett Hadik-kehely is azt támasztja alá, hogy a Berlint megsarcoló, Mária Teréziát hűen szolgáló generális atyja nyugszik a Szentháromsági kápolnában.

            Dervarics Kálmán közbenjárására aztán a múmiát már nem temették vissza, hanem egy üvegkoporsóba helyezték és a kápolna egyik falmélyedésében közszemlére tették ki. A múmia a II. világháború alatt erőteljesen meg is rongálódott, hiszen a kápolnát találat érte az átvonuló orosz katonák pedig kegyeletsértő módon kihurcolták a kápolna elé, hogy fényképezkedjenek vele.

            A múmiát eddig még semmilyen természettudományos vizsgálatnak nem vetették alá, amelynek köszönhetően koráról, halálának körülményeiről többet megtudhatnánk. Sőt megfelelő tárolása sem megoldott.

            A múmiát Muravidéken a történelmi hősnek kijáró elismerés mellett évszázadok óta szinte vallásos tisztelet is övezi. Ismert az a hiedelem is, hogy gyógyító hatással bír, ha valaki megérinti az üvegkoporsót. A Szentháromság kápolna és az ott található múmia Lendva egyik legértékesebb kultúrtörténeti emléke.

mum2

Hadik Mihály múmiája üvegkoporsóban a lendvahegyi Szentháromság-kápolnában. (Fotó: KBM)

Hadik Mihály, akár az 1603-as török ellenes csatározásokban halt meg, akár később 1733-ban, akkor is egy olyan katona, hadvezér, aki a nemzet védelmében ontotta vérét. Földi maradványai ennek okán megérdemlik az ezért kijáró tiszteletet és kegyeletet. A Hadik család, így Hadik Mihály és fia a Berlint sarcoló Hadik András, Mária Terézia hadseregparancsnoka, a magyar hadtörténet kiemelkedő alakjai. Kultuszuk ápolása hazafias kötelesség. Egy természetes úton mumifikálódott holtest, azaz múmia olyan természettudományi érdekesség, amely ritkaságnak számít és speciális védelmet, óvást igényel, hiszen a továbbiakban alanya lehet genetikai, történeti, antropológiai vizsgálatoknak is. Hadik Mihály fontos szereplője a muravidéki magyarság mondavilágának, akinek valós történetét a népi emlékezett tovább gazdagította és idővel történeti hőssé, példaképpé vált.

A leírást készítették:

Kepéné dr. Bihar Mária, néprajzkutató, történész és Lendvai kepe Zoltán néprajzkutató, muzeológus

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Abraham Klaudia: A Szentháromság kápolna. In: Lendva 820 éve. 820 let mesta Lendava. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 2013. 58-59.

Göncz László: Fejezetek Lendva történetéből 1920-ig. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. Lendva. 1996.

Göncz László: Hadik Mihály története. Dervarics Kálmán helytörténeti író kutatása nyomán. Naptár 2001. A szlovéniai magyarok évkönyve. 2000. 82-94.

Kovács Attila: „Hadikok útján”- monda s valóság apáról és fiáról. In: Lendva 820 éve. 820 let mesta Lendava. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 2013. 62-63.