Szerző: admin

Kapornak a hodosi önkormányzathoz tartozó magyarok lakta település. Domafölddel együtt sajátos őrségi falu képét mutatja, így nem véletlenül itt kapott helyet az őrségi ember életét bemutató Kapornaki Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény, a Skerlák-féle házban. A lakóház udvara és környezete remekül tükrözi egy 20. századi őrségi porta felépítését, évszázados fejlődését. Az épülethez köcsögfa, faragókamra, boronás méhes,…

A vidéken ismert táncdallamokról és táncokról korábban írt id. Horváth Károly (1933-1998), népdalgyűjtő. A szerző említést tesz a régebbi típusú táncokról, valamint az ún. népies, polgári táncokról, mint pl. a francia négyes. A korai polgárosodás és az erős asszimiláció következtében a vidék néptánckincse eléggé szegényes. A csárdás mellett többnyire német illetve szláv eredetű polgári táncok…

A muravidéki magyarság körében gazdag húsvéti szokásrend őrződött meg, amelynek fontos eleme a muravidéki népművészet apró kincse, a hímes tojás. A húsvéti ünnepkörben más vidékektől eltérően itt nem a locsolóknak szánt ajándékként jelenik meg a hímes tojás, hanem húsvéthétfőn a keresztszülők egyebek mellett hímes tojást is ajándékoznak a keresztgyermekeiknek. A különféle hagyományos hímes tojás készítési…

A hímzés, mint a népművészet egyik ága anyagaival, technikáival, motívumaival szimbólumrendszert alkot. A hetési hímzés is sokat elárul az adott vidék gazdálkodásáról és társadalmáról. A hetési viselet egy fehér vászonalapú viselet, amely gyolcs ruhadarabokkal egészült ki, ez határozta meg a hímzéstechnikákat is. A hetési hímzés így olyan hímzéstechnikákat, öltésfajtákat őrzött meg, amelyek csak kevés népi…

A századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Képzőművészeti tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte, majd a bécsi és a müncheni akadémián folytatta, művészi érdeklődése mindinkább a francia és belga mesterek felé fordult. Első jelentős alkotása a Mária és Magdolna című márványszobor, amellyel elismerést és számos megbízást szerzett, s hamarosan a korszak legtöbbet…

Kultsár György lutheránus lelkész, aki nagy valószínűséggel a felvidékről kerülhetett Alsólendvára, kezdetben (1573) tanítóként, majd később pré-dikátorként működött 1577-ben bekövetkezett haláláig. A reformáció idején élte fénykorát Lendva városa is. IV. Bánffy Miklós támogatásával kerültek kiadásra a reformáció szellemében írt könyvek. Hoffhalter Rudolf vándornyomdájában látott napvilágot Kultsár György protestáns prédikátor, tanító három irodalmi alkotása. Elsőként „Az…

Zala megye legjelentősebb és a középkori Magyarország egyik legtekintélyesebb főúri családja, a Bánffy, a német eredetű Hahót-Buzád nemzetségből származott. Birtokközpontjáról az Alsólendvai nevet viselő főúri család évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott a magyar történelemben.Felemelkedése az Anjouk idején kezdődött. A 15–17. század folyamán a család számos tagja magas tisztségeket töltött be. Egyebek mellett bánok– vezetéknevük is…

Hetési pólyásbaba alakú lakodalmi kalács A fumu az egyik legkülönlegesebb európai lakodalmi kalács. Göcsejben, Hetésben és a Muravidéken fumunak nevezik azt a pólyásbaba alakú fonott kalácsot, ami a keresztelők és lakodalmak elmaradhatatlan kelléke volt. Legtovább Göcsej és Hetés vidékén maradt fenn. A kalács megnevezésének 15. századi formája még a fumoly volt, és ünnepi alkalmakra készített…

A perec az európai gasztronómia és a magyar népi táplálkozás egyik jellegzetes étele, amelynek a Muravidéken és Hetésben fontos ünnepi kenyérhelyettesítő szerepe volt. Más kenyérfélékkel szemben a lehető legfinomabb fehérlisztből készült. Ünnepnapokon és vasárnapokon kemencében sütötték. Általában húsokhoz és főzelékekhez fogyasztották. A 2 szálból fonott, kerek alakú perec volt a muravidéki perec ősi formája. Régebben…

A hetési népi táplálkozás legnépszerűbb, leggyakrabban használt olaja a tökmagolaj volt, amely mind a mai napig a hetési gasztronómia egyik meghatározó alapanyaga. A tököt köztes növényként, főként a kukorica közé ültették. A kifejezetten tökmagolaj-készítés céljából vetett héjnélküli tökmagfajták termesztése a Muravidéken csak az 1990-es évektől jelent meg a magángazdaságokban. Előtte a hagyományos, az állatok takarmányozására…